Az L1 a mentsvárunk  

 avagy

  Lagrange pontok a Nap-Föld rendszerben  

 

 

„A Földhöz képest stabilan kötött pálya sok műhold számára kedvező, ezeket a Nap-Föld rendszer Lagrange-pontjai körüli pályára (de Lissajous-pálya vagy halópálya) állítják.

Az L1, L2 és L3 pontok instabilak, az ebben a pontban lévő test csak rövidebb ideig tud megmaradni, a környezet zavaró hatásai (más testek gravitációs hatása, napszél, stb.) könnyen kimozdítják onnan, ekkor a test Lissajous-pályára tér át.

Eddig 10 űrszonda mozgását tervezték úgy, hogy annak része legyen a Nap-Föld rendszer L1 és az L2 Lagrange pontja környezetében végzett mozgás. Legutóbb a két amerikai GRAIL űrszonda és a kínai Chang'e-2 űrszonda járt a Nap-Föld rendszer L pontjai közelében.
A James Webb űrtávcső a tervek szerint 2022 tavaszán éri el a Nap–Föld rendszer L2 pontjának környékét, ahol a Nap-Föld tengely körül fog keringést végezni.[1] [Wikipédia]”

A Föld egy év alatt teszi meg Nap körüli pályáját. Keringése közben azonban van körülötte 5 olyan kvázi-stabil pont, amely együtt kering a Földel, és geometriailag állandóalakzatotformál. A pontok a Lagrange Olasz-Francia matematikus és csillagász nevének kezdőbetűjével vannak eljelölve és elszámozva. Ezek közül 3 pont- L1,L2,L3- gravitációsan kvázi-stabil, míg az L4 és az L5 pontok inkább keringési szempontból mondható stabilnak.  

1.ábra  Az 5 Lagrange pont a Nap-Föld rendszerben

 

Az L2 pont a Nap-Föld tengely vonalán helyezkedik el, a Földtől 1,5 millió km-re. A Föld árnyékában helyezkedik el, nem éri a Napsugár, és a szövegben kékkel van jelölve. Ezt a pontot korábban is használta már 2 csillagászati űrszonda, de jelenleg üres. Jelenleg ez a leginkább aktuális Lagrange pont (2022 tavasza) mert hamarosan ide helyezik el a régóta nagyon várt James Web infravörös űrtávcsövet. Ennek érzékenysége a korábbi Huble teljesítményét százszorosan múlja majd felül. A zavaró tényezők miatt azért szükség lesz az apró stabilizáló rakéták állandó használatára is.

 

 

(3. ábra)  Az össze szerelt óriás távcső  ( 2 ábra.)  James Web űrtávcső óriás tükre.

 

Az L1 pont a Nap és a Föld között van, a Földtől 1.5 millió km távolságban. Folyamatosan ki van téve a Napsütésnek, ezért sárga színnel jellemeztük. Lehetséges hogy ez a pont az emberiség számára létfontosságú, mert egy porfelhőt ide helyezve lecsökkenthető a Napsugárzás ereje, ezáltal vissza fordítható lesz a Globális felmelegedés folyamata. Jelenleg két értékes űrszonda tartózkodik ott, melynek működését megzavarhatja a por de az emberiség túlélése fontosabb.

 

Az L1 pont kiemelt szerepben!

Ha ide port szórunk, akkor az részlegesen le árnyékolja a Napsugarakat, ezáltal kisebbé válik a Föld hőterhelése. A kiszórt por mennyiségét jól megválasztva a Föld vissza hűl majd a korábbi normál hőmérsékletére, megszűnik a Globális felmelegedés, és valószínűleg megszűnnek az időjárási anomáliák is.

   A por felvitele űrrakétákkal történhet, és ennek kivitele nem lehet gond, hiszen már nagyszámú Űrszonda van fent az Űrben. Sőt, újra készülünk a Holdra repülni, a jóval távolabb keringő Marsra is. A szükséges por mennyisége relatíve kicsi, mintegy száz tonnára becsülöm. Előtte érdemes egy próba fellövést csinálni, és 1 tonna por szétterülését megfigyelni és elemezni. A por anyaga tulajdonképpen bármi lehet, de talán érdemes fehér színű és kis sűrűségű port használni: siklató por, kréta por, baba hintő por stb.

 

   Valójában a gyárkémények korma is igen alkalmas lenne egy fekete porfelhő elkészítésére. Igen olcsó anyag, megfelelő a szemcse mérete, bár a fekete szín kicsit problémás. A fekete színnel a Zöldeknek van problémájuk, ugyanis a por néhány éven belül vissza hullhat a Föld felszínére eljuthat a sarki hómezőkre, és ott olvadást okoz. Valójában ez csak elvi jelentőségű, hiszen a szénerőművek már egyetlen nap alatt is több kormot bocsájtanak ki és küldenek fel a sztratoszférába.

 

   Jó tudni, hogy Űrben szétterített por kevésbé a felszínével akadályozza a Napsugarak áthatolását. Inkább azzal hogy a porszemcséket érintve a Napsugarak fényelhajlást szenvednek el és ez által elkerülik a Föld felszínét. Elegendő a sugárnak 2,3 szögmásodperc eltérülés ahhoz, hogy végleg elkerüljék a Földet. (Da= 12700/2/1500000 = 0.0042 radián)

(4 ábra)  Porpajzs elhelyezése az L1 pontba

 

Globális felmelegedés elleni konferenciák, határozatok és ezidáig megvalósított projektek messze elégtelenek a hőmegfutás leállítására, vagy legalább a negatív folyamat sebességének csökkentésére. Kellemes kivétel lesz ezen a jelenlegi erőfeszítések sorában az itt javasolt porpajzs. Az elért eredmény kizárólag a kiszórt por mennyiségétől függ, hogy a felmelegedési folyamatot leállítsa, vagy az eredeti hőmérsékletet visszaállítsa. Azonban ha valami különleges szempont merül fel akár lecsökkenthetjük a Föld hőmérsékletét a kiinduló szint alá. Ez egy váratlan lehetőség a Tudomány és az Űrtechnika kezében mert elegendő a szándék a megvalósításra, és utána csak élni kell a lehetőséggel.

 

   A fenti projekt igen hamar, egy két év alatt végre hajtható, a jelenlegi űrtechnika számára ez nem nagy feladat. Célszerű ha a projektet mi magyarok javasoljuk, bár nem mi fogjuk végre hajtani. A költségek fedezése teljes nemzetközi összefogással történjen. Bár közben, jelentkezhet egy olyan Űrtechnikában gyakorlott magán cég, aki a teljes projekt kivitelezését magára vállalja. Övé lesz a dicsőség, hogy megmentette a hőhaláltól a Föld élő világát és az emberiséget.

 

 

Kelt:2022.02.07.

 

 

 

 

Oldal: Az L1 a mentsvárunk
A Zöld Csillag - © 2008 - 2024 - a-zold-csillag.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat