A csalfa Hubble-állandó  

 

A Hubble-állandó számértéke 70km/s/MPs. Ez azt jelenti, hogy a galaxis távolodási sebessége 1 mega-parsecenként (ami 31,5 millió fényév távolság) 70 km/s értékkel nő. Tehát a galaxisok távolodnak tőlünk, és minél távolabbi galaxist vizsgálunk, az annál nagyobb sebességgel távolodik. Azonban látni fogjuk, hogy ez a szép világos képlet csalfa, becsap bennünket, sőt képtelen arra, hogy beteljesüljön.

 

1. ábra A környező galaxisok egytől-egyig távolodnak tőlünk

 

Nézzük meg a fenti ábrát, melyen 9 szuper-galaxist látunk véletlen eloszlásban. A szuper-galaxisokat (a hiper-szuper-galaxisokat) csillagok jelképezik, mert ezek szebbek, mint az elmosódott ködös fényfoltok. A csillagok elrendezését pedig fogadjuk el véletlenszerűnek, bár nyilvánvaló rendezettséget mutatnak. (A későbbiekben még eme rendezettségre szükségünk lesz.) Van tehát egy Fehér galaxis (a fehér csillag) amelyből Fehér Csillagászok távcsővel figyelik a többi 7 galaxis távolodását.

 

Most vegyük azt a pillanatot, amikor a Fehér Csillagász távcsővel megfigyeli a K₁kék galaxist. Az érkező kék fényhullám némi vörös eltolódást mutat neki, ahogyan ez a Hubble törvényből várható. Ez a csillag számos MPs távolságra van a megfigyelőtől, ezért a v₁ távolodási vektor számos Hubble értékkel növekedett. Ezt követően a Fehér Csillagász megfigyeli az S₂ galaxisból érkező sárga fényt is. Itt valamivel nagyobb vörös eltolódást tapasztal, hiszen ez a csillag láthatólag messzebb van. Ennek értéke v₄, ami tehát nagyobb mint, a v₁. A P₇ galaxis még ennél is messzebb van ezért még nagyobb vörös eltolódást mutat, és ebből még nagyobb v₇ távolodási sebesség került kiszámításra. A Fehér Csillagász még rendre kiméri a maradék 5 galaxis fényének vörös eltolódását, és rendre kiszámolja a távolodási sebességeket. Ezek után a megfigyelő csillagász gond nélkül fel tudja rajzolni az itt látható 1. ábrát. A kiszámított sebességek logikusnak tűnnek, és eközben teljesül az általánosan elfogadott Hubble törvény. Bár a csillagász jó pontossággal érzékeli és számolja a távolodási sebességeket, ám de nem lát kereszt irányú sebességeket mert ezt a távcső nem mutatja ki. Így akár olybá is veheti, hogy csak távolodási sebességek léteznek.

 

Mindez így szép és megnyugtató lenne, ám de felmerül egy aggasztó gondolat is. Jelesül az, hogy a Fehér CsillagászFehér galaxisa íj módon a távolodás középpontja, tehát a Világ közepe. Ha a fehér galaxis lakói vagyunk, akkor mondhatjuk, hogy ilyen világkép már volt, de végleg elvetettük. Teljességgel valószínűtlen, hogy igazuk lett volna a középkori dogmáknak, és az is valószínűtlen, hogy egyáltalán létezhet kiemelt pontja a Világegyetemnek. Felmerül tovább egy második probléma is, hogy egy távolabbi galaxisból is megfigyelhetik a mi környezetünket. Például ha a Zöld galaxisban is üldögél egy csillagász, akkor sz más távolságokat mér, és ezért más távolodási sebességet számol. Bátran mondhatjuk, hogy máris van két paradoxonunk, azaz két igen nehezen feloldható ellentmondásunk:

1. paradoxon: Az teljességgel lehetetlen, hogy mi legyünk a                          világ közepe.

2. paradoxon: Az is lehetetlen, hogy egy galaxisnak                                        annyiféle távolodási sebessége legyen, ahány                            galaxisból azt megfigyelik.

 

2. ábra A környező galaxisok más-más irányba távolodnak tőlünk

 

Most képzeljük magunkat a Zöld galaxisba, a helybéli Zöld Csillagász helyébe. Ha éppen a K₁ kék galaxist figyeli, akkor annak távolodási sebesség-vektorát nem csak más nagyságúnak, hanem más irányúnak is látja, mint mi a fehér galaxisból. Lehetséges, hogy valaki azt gondolja, hogy a vektorokkal addig lehet ügyeskedni, azokat vetítési irányra és merőleges irányra bontani, hogy mindkét félnek igaza legyen. Ám de ezzel a nehézkes próbálkozásba nem érdemes bele menni. Aki tanult vektor szerkesztést (vajha hányan tanultak?) az rutinból átlátja, hogy a probléma elhárítása lehetetlenség vektor-háromszögek körüli ügyeskedéssel. Ha tovább vizsgáljuk a problémát és a teret, akkor rájövünk, hogy a K1 galaxis egy sündisznóra hasonlít. A térben elhelyezkedő összes környékbeli csillagász azt gondolja, hogy kőrös körül tüskék, azaz távolodási sebesség-vektorok állnak ki belőle. Most aztán merre menjek? - kérdezheti a galaxis. Mindebből újabb paradoxonok keletkeznek:

 

3. paradoxon: A távolodási sebességeknek nem csak a                                    nagysága, hanem az iránya is mindenféle                                  lehet, és ez az ellentmondás geometriai                                  ügyeskedéssel nem szüntethető meg.

4. paradoxon: Az meg hogy lehet, hogy a csillagászok szinte                          eldugják ezt a megoldhatatlan ellentmondást                          a köznapi emberek elöl?

 

 

 

3. ábra Az Ősrobbanásból származó sebességek mindent összezavarnak

 

Az Ősrobbanásból keletkeztek a galaxisok, melyek bizonyára nagy, ám de ismeretlen nagyságú sebességgel távolodnak a robbanási központtól. Ezek kör alakban nézve egyforma nagyságúak, ám de a külső körök arany színű nyilai egyre hosszabbak. Ez a gyorsulva tágulásból következik. Biztosan van körülöttük egy köztes anyag az -éter- amely gyorsabban halad és kifelé sodorja a galaxisokat. Amint a harmadik ábrán látjuk, ezek az Ősrobbanás-sebességek nem lehetnek Hubble-féle távolodási sebességek. Látható, hogy a fehér nyilak és az arany színű Ősrobbanás nyilak mintegy véletlenszerűen, de mindig más más irányba mutatnak. Teljes nonszensz lenne, ha ez utóbbiak távolodási komponense nagyságban éppen egyezne a távolodási fehér nyilakkal.

 

5. paradoxon: A megfigyelések nem támasztják alá az                                    ősrobbanási sebességek létét.

6. paradoxon: Mindebből az következik, hogy a geometria                              egyértelműen cáfolja az ősrobbanás                                        hipotézist.

 

Mivel az Ősrobbanás elmélet mai kozmológiánk alapja, ezért alap kérdés ennek megléte vagy hiánya. Számos komoly elmélet létezi, amely egészen más úton bár, de cáfolja az Ősrobbanás létét. Éppen ezért szándékomban áll ezeket számba venni, és némi értelmezést adni hozzájuk. 

 

A galaxisok vörös eltolódásának irányai és irány vektorai azt mutatják, hogy ősrobbanás nem volt. Az ősrobbanástól elvárt sebesség vektorok nem észlelhetők, és nem is férhetnek bele a jelenleg egzisztáló sebesség vektorok tengerébe. A geometria egyértelműen bizonyítja az ősrobbanás elmélet téves voltát. Nem volt ősrobbanás! Tt

 

Kelt: 2021. Október hó

 

Tassi Tamás

Gépészmérnök

Hobbi fizikus

Hobbi csillagász

www.aparadox.hupont.hu

 

 

Oldal: A csalfa Hubble-állandó
A Zöld Csillag - © 2008 - 2024 - a-zold-csillag.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat